Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Időszaki kiadványok

2012.05.11

 

1.     Az időszaki kiadvány fogalma, fajtái, legfontosabb jellemzői
2.     A kardexnyilvántartás vezetésének szabályai
3.     A köttetés munkafolyamata
1.
Időszaki kiadványok = periodika
·        Meghatározás: időszaki kiadványok azok a kiadványok, amelyek szabályos vagy szabálytalan időközönként folyamatosan kerülnek kiadásra és nincs előre meghatározva a befejezési időpontjuk, és időrendben egymást követő egységekből, számokból állnak.
·        Jellemzőjük:
o   a periodicitás, a többnyire időszerű tartalom,
o   aktualitás,
o   publicitás, a nyilvánosság,
o   gyors friss tájékoztatás a sajtó révén.
·        Megjelenést tekintve lehetnek:
o   szabályos időközönként         :
§ napilapok,
§ hetilapok,
§ folyóiratok.
o   szabálytalan időközönként:
§ nem folyóirat jellegű kiadványok,
§ almanach, évkönyv,
§ kalendárium.
ISDS Központ (International Serials Date System)= Időszaki Kiadványok Adatait Nyilvántartó Nemzetközi Rendszer – Párizs
·        feladata: a világon megjelenő kiadványok számbavétele, nyilvántartása
o   a nemzeti központok munkájának az összefogása, irányítása
ISSN szám( International Standard Serials Number) időszaki kiadványok nemzetközi azonosító jelzete 8 számjegyből áll előtte az ország nemzetközi rövidítése
Napilapok
·        feladatuk:
o   az aktuális politikai, társadalmi eseményekről való tájékoztatás,
o   a mindennapi életben széles körű érdeklődésre számot tartó, gyors információk közlése,
o   tartalmuk: általános, politikai,


 
·        szerkezeti felépítésük:
o   megjelenési egységük a szám, lapszámozás mindig elölről kezdődik,
o   főoldal: vezércikk. (közérdekű politikai események),
o   belső oldalak: közérdeklődésre számottartó hírek, közlemények, utolsó oldalak: sport, hirdetések.
o   fejléce van és nem címoldala:cím, alcím, közreadó szerv, évfolyam és azon belül a szám,
o   kolofon: általában az utolsó oldalon: szerkesztőség adatai, szerk. neve, kiadó, nyomda, rendelés módja, ár ISSN.
Hetilapok
·        tartalmilag differenciáltabbak:
o   lehetnek:
o   általános és társadalmi-politikai tartalmúak (Ifjúsági Magazin, Heti Világgazdaság),
o   művészeti-irodalmiak (Élet és Irodalom),
o   ismeretterjesztők (Élet és Tudomány),
o   szakmaiak (Figyelő),
o   szórakoztatók (Hócipő),
o   az általános tartalmú hetilapok népszerű formája a színes képes magazin,
·        formájuk hasonló a napilapokéhoz,
·        nem rendelkeznek címoldallal, csak címfejjel,
·        többnyire egymásba illeszthető ívekből állnak,
·        lapszámozásuk újra kezdődő, de lehet folyamatos is,
·        a kolofon a napilapoknál felsoroltakon túl tájékoztat még, hogy milyen időközönként jelenik meg,
·        cikkanyag tagolása: állandó rovatok, sok kép, illusztráció,
·        történeti rész,
·        ókori Róma-szenátusi határozatok a fórumon kifüggesztve,
·        középkor-levélújságok nélkülözik a nyilvánosságot, uralkodó főrendek körében népszerű,
·        a hírlapok őse: újságlevél XV-XVI. sz. Európában elterjedt, célja a vásározók tájékoztatása a kereskedelmi érdekességekről,
·        hazai újságlevelünk 1587-ből származik Manlius János vándornyomdásztól-német nyelvű a magyarországi törökellenes harcokról számol be,
·        Mercurius Hungaricus 1705 az első magyar újság, latin nyelvű a II. Rákóczi Ferenc vezette szab. harcról tudósít,
·        Pressburger Zeitung-1764, német nyelvű Pozsonyban adták ki,
·        Magyar Hírmondó 1791, első magyar nyelvű újság, Pozsonyban jelent meg Rab Mátyás szerkesztette,


 
Folyóiratok
Korunk egyik legfontosabb információforrásai
A folyóiratokban közölt primer információk kb. 2-3 éves késéssel jelennek meg a könyvekben. A tudományos közvélemény tájékoztatásának igénye hívta életre a XVII. sz. derekán.
Tartalmilag lehetnek:
·        általános profilúak – Valóság a kulturális, társadalmi élet jelenségeit tárgyalják,
·        szakfolyóiratok – Könyv,Könyvtár Könyvtáros szakmai aktuális problémákkal foglalkozik,
·        ismeretterjesztők- Természet Világa közérthető formában népszerűsítő jelleggel közölnek ismereteket,
·        irodalmiak – Nagyvilág szépirodalmi műveket, irodalommal kapcsolatos tanulmányokat, kritikákat tartalmaz,
·        művészetiek- vegyes tartalmúak pl. Cosmopilitan közízlést szolgálják piacra orientáltak,
·        gyermek és ifjúsági lapok- Zsiráf különböző korosztályú gyermekek tudós, irodalmi, szórakozási igényeit elégítik ki,
·        vállalati, intézményi híradók,
·        referáló folyóiratok-nem eredeti cikkeket közölnek, összegyűjtik egy-egy tudományterület különféle hazai, külföldi folyóirataiban megjelenő cikkeket és közlik azok adatait, rövid tartalmi kivonatát – Könyvtári Figyelő referátumok rovata,
·        válogató tallózó folyóiratok- máshol már megjelent sikeres v. fontos cikkek másodközlései,
·        formai jellemzőik:
o   a címadatok általában a puha borítófedélen találhatók,
o   a borítófedélen v. annak hátoldalán találhatók a feldolgozáshoz szükséges adatok,
o   egyes számok tartalomjegyzéket közölnek,
o   belső tagolódásuk, rovataik vannak,
·        Journal des Scavans 1665-francia a tudományos sajtó első képviselője,
·        Acta Eruditorum 1682 Lipcsében megjelenő latin nyelvű,
·        Serapheum-1840-1870 az első könyvtárosi fi.,
·        Magyar Museum 1788 az első magyar irodalmi fi.,
Nem folyóirat jellegű időszaki kiadványok
·        Nem szabályos időközönként jelennek meg
·        típusaik:
·        évkönyvek-intézmények, társaságok tevékenységével kapcsolatos beszámolókat, az intézmény munkatársainak tanulmányait, egy egy tudományág eredményeit összefoglaló munkákat tartalmaznak, általában egy év jellemző eseményeiről, adatairól, valamely területen elvégzett egyéves munkáról, egy év alatt elért eredményekről ad áttekintést, összefoglaló képet.
·        Almanach szöveges, képes évkönyv, amely naptári csillagászati adatokat előre meghatározott események időpontját tartalmazza
·        adattárak-cím, névtárak, helységnévtárak, testületek adattárai, statisztikai évkönyvek
·        sorozatok-kétféle azonosító jelzettel rendelkeznek ISBN, ISSN szám.
2.
Kardex nyilvántartás vezetésének szabályai:
A kurrens időszaki kiadványok érkezésekor a nóvum funkcióját a kardex nyilvántartás tölti be, mely címenként csoportosítva, folyamatosan tükrözi a részegységenként megjelenő kiadványok egyes egységeinek beérkezését és esetleges hiányait. A kardex szerepe az összefüggő, nagyobb egységek (évfolyam, kötet stb.) teljessé válásakor megszűnik, adatai a katalógusokba épülnek. A kardex belső könyvtári munkaeszközként használt ideiglenes nyilvántartási forma. A gépi rendszerekben
a kardex funkciója többnyire beépül a folyóirat kezelési modulba, mely lehetővé teszi az egyes címek mellett a várható periodicitás jelölését és a beérkezés elmaradása esetén a reklamáció automatikusan készül.
3.
Könyvkötés
A könyvkötés mind a megelőző, mind a javító, helyreállító állományvédelemnek meghatározó eszköze. (Maga a szó természetesen nemcsak a könyvek bekötését jelenti, hanem egyéb dokumentumokét is: folyóirat, újság, kotta, atlasz stb.) A köttetéssel kapcsolatos könyvtárosi teendők a megelőző és a helyreállító célú köttetés esetén is hasonlóak, ezért itt egyszerre lesz szó ezekről.
A puhakötésű új könyvek, újságok, folyóiratok bekötése jelentősen megnöveli ezek élettartamát, használhatóságát. A végleges megőrzésre szánt újságok és folyóiratok esetében azonban mérlegelendő, hogy a köttetés vagy a savmentes kartonból készült dobozban történő tárolás a célszerűbb megőrzési forma. Ahol az olvasószolgálat nem tudja garantálni a bekötetlen évfolyamok teljességének megfelelő ellenőrzését ott célszerűbb a köttetés. Ahol ez a garancia megvan, célszerűbb a dobozban való tárolás és megőrzés: olcsóbb mint a köttetés és a dokumentum számára sokkal kíméletesebb, kedvezőbb módszer. (Ma a legtöbb folyóirat ragasztó kötéssel készül. Ezek bekötése szintén ezt az eljárást teszi lehetővé, ez pedig azzal jár, hogy a folyóirat gerincéből le kell vágni. Ha esetleg ezt a kötetet újra kéne kötni, mert az előző kötés tönkrement, lehetetlen volna: ha ugyanis megint levágnak a gerincéből, akkor vagy már maga a szöveg is sérül, vagy olyan kicsi lesz a belső margó, hogy a bal oldali sorok vége és a jobb oldali sorok eleje nem lesz olvasható.) A kartondobozok akkor olcsóbbak, ha egyszerre nagyobb mennyiséget rendelnek egy-egy méretből. Ezért célszerű több könyvtárnak összeállnia és közösen rendelnie.
Ha a könyvtárnak nincs saját kötészete, körültekintő gondossággal kell kiválasztania azt a könyvkötő műhelyt, ahol a köttetést megrendeljük. Ne az olcsóság legyen az elsődleges szempont, mert ez esetleg visszaüt a gyengébb minőségben: a kötés hamar tönkremegy, az újrakötés további költséget jelent, folyóiratok esetében pedig fennáll az előbbiekben leírt veszély. Megfelelő referenciát kell szerezni a megbízandó könyvkötőről, ha pedig meg vagyunk vele elégedve, célszerű hosszabb távon a megbízható műhelynél maradni.
A köttetés megrendelésekor írásban rögzítsük igényeinket, kössük ki a savmentes, semleges anyagok használatát, tisztázzuk előre, hogy egészvászon vagy félvászon kötést, fűzött (ha lehet) vagy ragasztott eljárást kérünk-e! A munka átvételekor ellenőrizzük, hogy a munkát igényeinknek megfelelően végezték-e el!
A javító, helyreállító köttetésnél vagy restaurálásnál fokozottan érvényes, hogy csak megfelelő felkészültségű és lelkiismeretes könyvkötő (vagy restaurátor) kezébe adjuk a javítandó dokumentumot. A munka átadásakor egyértelműen fogalmazzuk meg a kívánságainkat és beszéljük meg a könyvkötővel, hogy mit lehet, mit célszerű csinálni, a megbeszélteket pedig rögzítsük írásban! Ha bizonytalannak érezzük
a könyvkötőt, forduljunk szakképzett restaurátorhoz tanácsért! Nagyon fontos tudni, hogy a szakszerűtlen beavatkozás sokkal többet árt a dokumentumnak, mintha semmit nem csináltunk volna vele. Restaurálás esetén a kész munka átvételekor a restaurálás dokumentációját is kérjük el, és azt gondosan őrizzük meg!
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.